Bájoló...
http://www.youtube.com/watch?v=ZyR5XYe3XXE&feature=related
Hihetetlen milyen gyorsan telik az idő...Csak sodornak magukkal az események és nem tudok uralkodni rajta. Nem hogy beosztani nem tudom, de még észlelni sem tudom időben az idő múlását...
Ez az év, ami annyira reménytelinek tűnt és azt hittem, hogy sok jót fog tartogatni nekem telis -tele van meglepetésekkel...csak épp nem az én meglepetéseimmel...
Már az év felénél járunk és én még mindig csak alszom...átalszom az évemet, ami a bőség éve, ahogy azt már olyan sokan beharangozták. De hogy hogyan alakulnak a dolgaink mind azon múlik csak, hogy mit vonzunk be a gondolatainkkal. Mivel én semmi jót nem tudok kitartóan kívánni így mindig a rossz győzedelmeskedik a gondolataim felett és emiatt téynleg a rosszakat vonzom be.
Így történik az, hogy hiába vágytam arra olyan forrón, hogy végre rátaláljak magamra, rátaláljak egy követhető célra, egy párkapcsolatra, egy ...folytathatnám, mégsem jött össze ezek közül semmi sem.
Az év felénél járunk, de már 3 esküvő zajlott le egy baráti körünkön belül (egyikre sem mentem el..hogy miért? fájt volna végignézni,h mindenki boldogan igent mond a nagy Ő-nek), végül a legjobb barátnőm és egyben unokahúgom esküvője is a nyakunkon van, pontosabban jövő 7végén, ami miatt már most görcsberándul a gyomrom. Együtt nőttünk fel, együtt kamaszodtunk, együtt találgattuk ki-mikor-min esik majd keresztül, mikor házasodunk és szülünk gyereket. Fiatalabb nálam, csupán egy évvel mégis jövő héten házasodik. És nem csak házasodik, de decemberben szül is.
Nem olyan könnyű egy ilyen dolgot megemászteni. Még akkor sem, ha együtt örülök vele a boldogságának. Az ember akarva akaratlanul úgy érzi, hogy le van maradva és az idő ellene dolgozik.
én is ezt érzem...Persze erősebb a felfogásom és az elveim, de vannak pillanatok mikor eluralkodik rajtam a pánik, hogy mindennel el vagyok késve, mégha nem is érzem magam késznek se házasságra,se gyerekre. Mert tényleg nem érzem szükségét és idejét egyiknek sem. Vágyom ezekre,mint minden rendes nő, de nem bármi áron, mert számomra még nem jött el ezeknek az ideje. És hiába érzem én ezt és hiába tudom, hogy másoknál itt az idő de nálam nem, mégis sürgetnek és sürgetnek, és kérdezgetnek, hogy de miért? Miért nem keresel már egy normális fiút, miért nem akarok végre házasodni stb.
Több válaszom is volna rá és úgy lenne teljes a kép. De leginkább mégis csak egy dolog miatt nem állok be a sorba, és ez az IDŐ. Még nincs itt az idő.
"Fogj bele valamibe! Akkor nem ellenséged lesz az idő, hanem szövetségesed."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése