"A könnyek jöttek, ahogy jöttek, miért kellene védekeznem ellenük? A sírás azt jelenti, hogy őszinték vagyunk. Őszinték saját magunkhoz."
Michael Schophaus
Sírni jó dolog. Jó dolog, mert levesz egy kicsit a lélek terheiből. Jó dolog, mert megvigasztaltatunk általa. És jó dolog, mert megbizonyosít arról, hogy még érzünk, hogy még nem lettünk érzéketlen kőszívüek. Kellenek az ilyen könnyzivatarok az emberek életébe, mert átmossák a dolgokat, megtisztítják a "képet" a felesleges dolgoktól és tisztábbá válik a tényleges helyzetünk.De ha ezek a zivatarok már nem csak időszakosak az életünkben, hanem üldözőbe vesz minket és mint egy monszun követ minket bárhova is menjünk, akkor már nem könnyű az embernek kimászni a helyzetéből, mert a ruháját már annyira szétáztatja az eső, hogy mint egy bilincs, vagy mint temérdek súly akadályozza a szabadulást. Nem tudunk szárazra vergődni, mert az eső annyira esik körös-körül, hogy a kép nem hogy tisztulna de még sok-sok mással összemosódik, hogy már a saját képünket sem látjuk tisztán, mert másoké is belefolyt már.
Ha nem találunk egy olyan helyet, ahol ne esne, akkor igen nehéz és hosszú lesz a talpraállás. Vagy megtanuljuk észrevenni a kiutat az eső mosta káoszból, vagy kapunk egy kihívást az élettől, hogy el kell állítanunk az esőt, és nem csak a magunkét, hanem másokét is, akik belezokognak a mi zivatarunkba. De ehhez sok erő kell és nagy hit, elég önzetlenség és megértés.
"Aki hagyja, hogy megszelídítsék, az a sírás kockázatát is vállalja vele."
Antoine de Saint-Exupéry
Jó a cím, talán azért mert szerencsére még elmondható, hogy nem elfeledett jelenség.Az emberi szív még emlékezik szebbik önmagára és megsiratni tudja azt, bizony ha nagy a seb, akkor zivatarral...igen, találni kell egy helyet, ahol nem esik...és arra is rá kell döbbenni, hogy időnként talán azért történnek a dolgok velünk, mert nem vettük észre mások zokogását, ezért vagy azért, mindegy már miért, mentség nincs rá, de jól írod, hogy muszáj megtalálni a kiutat ebből " az eső - könny -mosta káoszból " és szembenézni, tisztábban az új kihívással...és ha sikerül észrevenned, hogy új lépéseiddel a másik könnyeit is apaszthatod, talán már ezért is megérte, hogy a " szívzivatar " rendesen megtépázott.
VálaszTörlés