Mostanság vannak napjaim, hogy nincs kedvem megszólalni. Ez nagyon meglep...Sosem voltam egy szófukar lány, mindig találtam alkalmat arra, hogy szóhoz jussak jó hangosan és hadarva...Mostanában viszont nem csak engem lep meg, hogy kezdek "elhalkulni", hanem egy-két barátom is kezdi megjegyezni, hogy nem ez az igazi Laura. Hova tűnt az életvidám, nagydumás lány?
Igazság szerint nem arról van szó, hogy nem szeretnék beszélni. Épp ellenkezőleg! Sosem voltam még ennyire tele érzelmekkel, gondolatokkal, kételyekkel...Folyamat vitázok magammal a fejemben, mert olyan gondolataim támadnak, amikben nem vagyok biztos, amikkel nem értek egyet és szeretném kiadni magamból, megbeszélni valakivel, akit ismerek és szeretek, de vagy elnémulok, amint szóhoz jutnék, vagy nem is kezdeményezek beszélgetést. Olyan mintha ragaszkodnának hozzám, a kizárólagosságomhoz a gondolataim...
Kicsit aggaszt a dolog. Ilyenkor ránézek a telómra, hogy kit hívhatnék fel a búmmal, bajommal, hogy kidumáljuk belőlem, de amint végigfutom a telefonyskönyvet rájövök, hogy név rengeteg, barátokból is sok van mégsem találok olyan embert, akivel megosztanám a gondolataimat. Olyan, mintha benn akarnának ragadni a fejemben és azt várnák el, hogy "Na, na, hé! Most nem rohanhatsz segítségért. Szépen bogozd ki egyedül a szálakat. Oldd meg egyedül a bajodat. Nem számíthatsz mindig másra...EGYEDÜL VAGY!..."
Fullasztó ez az érzés. Valahogy észhez kéne már térnem. Vágjon már fejeb valaki, mert olyan mintha ez nem én lennék. Mintha álmodnék!
Azt hiszem,jó úton vagy. Amikor az ember rájön arra, hogy hiába fut, hiába menekül önmaga elől, előbb-utóbb csakis önmagával kell szembenéznie, a választ csakis maga adhatja meg, az már az önfejlődés 3. szintje. Nagyon sokan soha nem jutnak el idáig, mert nem elég kíváncsiak vagy gyávák vagy nem eléggé nyitottak...és nagyon nehéz ez a szakasz, de ha átvészeled és nem menekülsz el megint, akkor talán legyőzted a legnehezebbet az önmagadra találásban :)
VálaszTörlésNa. Jó tudni,h már az önfejlődés 3. szintjén vagyok :-)) de mi az első kettő, mert azt lehet átugrottam.
VálaszTörlésAmúgy én is úgy érzem,h ezek nem véletlen ragadtak bennem...meg kell rágjam ezeket magamban