Taktika

Taktikára mindig szüksége van egy nőnek...
Fura belegondolni, hogy tényleg csak egy nőnek van szüksége egész eszköztárakra, ha egy pasit meg akar fogni. Ott van a megjelenés. Smink, haj, ruha, parfüm...órákat készülődünk, mire azt mondjuk "hááát...asszem így már talán kinézek valahogy" És akkor nem elég megjelenni, de tudni is kell mit illik és hogyan kell csinálni.
Mi nők megszenvedünk azért, hogy részt vehessünk a versenyben. Mert ez az egész egy verseny. Nem hiszem, hogy a férfiak tették volna azzá, sokkal inkább mi nők, ezért is szenvedünk annyit, hogy célba érjünk a verseny során. Ha minden klappol kívülről (smink, haj és a többiek) akkor már csak fel kell vennünk az álarcunkat és játszani a szerepet, amit épp kitalálunk magunknak, vagy amibe belekényszerülünk. De mi van akkor, ha valaki nem hajlandó trükkökhöz folyamodni csak azért, hogy sikeres legyen? Mi van, ha valaki nem hajlandó beállni a sorba és részt venni a nagy színjátékban? Mi van, ha valaki egy szál maga, álarc és mindenféle fortély nélkül szeretne érvényesülni?
Az az igazság, hogy erre nem sok példa van, mert úgy tapasztalom, hogy az esetek 80-85%-ban a nők beállnak szépen a sorba és játsszák a szerepet. És ezzel rontjuk el a férfiakat. Nem tanulnak meg küzdeni egy nőért sem, mert a versenyben a nők vesznek részt, ők harcolna egymásért, ők állnak a sorban. A férfi dolga csupán annyi, hogy kiválasztja a leginkább jobban szereplőt és azt, akin nincs álarc még csak észre sem veszi, mert azért viszont már neki kéne küzdenie, hogy őt észrevegye az az egy.
Vajon tényleg így a helyes? Vajon tényleg helyes, ha az emberek megelégszenek az átlagossal? Nem az volt a természetes,a mi régen volt, hogy a férfi volt a vadász és a nő a vad, akit le kellett vadászni? Mert ma az a helyzet, hogy a nőknek már csali sem nagyon kell...
Sosem könnyű kilógni a sorból, de talán érdemes. Vagy tényleg igaz, amit Shakespear mondd: "Színház az egész világ, és színész benne minden férfi és nő: fellép s lelép: s mindenkit sok szerep vár életében.."