Mióta megérkeztem Hollandiából még nem is nagyon volt időm leülni és mesélni, milyen itthon.
Igazából már több, mint egy hónap telt el a megérkezésem óta és ezalatt nem sok érdekes történt velem. A legfontosabb és legnagyszerűbb, hogy május 31-én sikeresen leállamvizsgáztam. Többnyire erre a vizsgára készülgettem hébe-hóba, csak úgy Laurásan, nem túl odaadóan és nem kimerülésig, csak olyan apránként :-) hál Istennek sikerült még ennyi energia belefektetéssel is :-) Mikor elkezdtem az egyetemet azt hittem, hogy ez a nap sosem jön el az életemben, mert nem szeretek végig csinálni dolgokat, hamar beleunok mindenbe, de ez a 3 év mégis olyan hamar elrepült, néha nehézségekkel, de főként jó élményekkel és jó barátok társaságában, hogy végül eljutottam valahogy az államvizsgáig. Azóta csak vérzik a lelkem, hogy hát igazából ennyi volt, nincs többé ez a csoport együtt, lejártak az egyetemi éveink ezzel a pár emberrel és talán már sosem találkozunk úgy, hogy mind együtt leszünk.
Nem sok csoportban éreztem jól magam, igazából csak a gimis osztályomért és ezért a rekreációs-egészségfejlesztős csoportomért vagyok hálás, mert itt igazi emberekkel, jó barátokkal találkoztam. Közülük párukkal remélem még sokáig tartjuk a kapcsolatot majd :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése