2017. február 18., szombat

Ez a közel 3 év úgy rohant el,hogy fel sem tűnt,hogy nem írtam ide semmit a gondolataimból, pedig az élet zajlott eleget ebben a 3 évben :-) Hol is kezdjem? Folytatom onnan, hogy 2014 júniusa után pár hónappal valóban cukrász lettem. És nagy reményekkel, félelem érzet nélkül vágtam neki a nagybetűs új életnek, ami egész Ausztria nyugati részébe vitt, Ehrwaldba a Zugspitz hegységhez. Oda vettek fel cukrásznak. Kicsit korainak tűnt ez a nagy lépés, mert az élet úgy hozta, hogy hamar rádöbbentettek a körülmények (vagy a 12 férfi szakács?),hogy bizony a cukrászkodáshoz egy hangyányival több rutin, nagyobb önállóság, nagyobb önbizalom és sokkal nagyobb határozottság kellene, mint ami akkor nekem volt. Nos, így történt,hogy hamar szedtem a sátorfám és nem csak a városból álltam tovább, de a szakmám még a kibontakozás elején sutba vágtam és tovább álltam Tirolba, ahol más, de sokkal nyugodtabb munkakörben végig sikerült dolgoznom egy szezont 2014/15 telén. Úgy megtetszett ez az osztrák élet, hogy 2015/16 telét is kint töltöttem, ekkor már Stájer területen, de még mindig nem a szakmámban. Végül is nem teljesen fordítottam hátat a cukrászatnak, mert folyamatosan örvendeztettem vele a családot és a rokonságot az itthoni sütögetéseimmel, mikor nem Ausztriában éltem :-) majd teszek is ki egy kis ízelítőt a kreálmányaimból. De hogy nehogy meghazudtoljam művészi lelkületemet, én kitaláltam,hogy ha cukrász nem tudok lenni a rám nehezedő stressztől, hát akkor miért ne legyek masszőr? :-D így hát gyorsan fogtam magam és elvégeztem két igen hangzatos masszőr tanfolyamot, után kipofoztam a kis nyaralónkat, vállalkozó lettem és vártam,hogy megtörténjen a csoda...vagyis,hogy abban találjam meg a lelki békém és a hivatásom. Ez egészen most februárig tartott és sajnos szintén nem hozta a várt eufóriás érzést,miszerint ez az én jövőm. Sőt! 2017 nem csak ezt a következtetést hozta meg nekem, hanem hozott még mást is. Egy kihívásokkal kecsegtető leszakadt háti gerincsérvet is. Nos nem mazochista vagyok,amiért így beszélek róla. Bár a legtöbben azt hiszik elment az eszem,hogy nevetgélek ha erről beszélek. Hiszen ez tragédia kéne,hogy legyen. Részben az is...két osztrák munka és egy magyar munka ugrott miatta. DE! Hozott mást is. Még csak február közepe van, de én már elmondhatom,hogy hálás vagyok és ez önmagában jó,mert sok ember nem ad hálát nap ,mint nap Szóval, hálás vagyok, mert: - januárban nem tudtam napokig nagyon menni, zsibbadt a lábam, sajgott a testem a mozgásokkor, nem tudtam cipőt kötni, november óta nem aludtam a jobb oldalamon, nem aludtam mélyen a forgolódástól....MOST viszont már rá nem hogy csak a járásom egyenes, a mozgásom fürgébb, de két napja a jobb oldalamon is tudtam aludni, órákon át ülök, teszek-veszek és ami a legizgibb, kétszer felültem a biciklire és olyan jól esett ebben a téli hidegben pár percet biciklizni. Mi ez ha nem ajandék? Műtét nélkül, gyógytornával és fizikoterápiával. Annyira természetesnek vettem, hogy én napi 6-8 kilómétereket futok és nemsokára nevezhetek a fél maratonra, hogy azzal ajándékozzam meg magam mire betöltöm a 30-at. Most ez a dátum lehet eltolódik, mert a futással nem tudom hogy fogok haladni majd, de most az apró mozgásokat is élvezem,hogy végre mennek és ez olyan fantasztikus. Hogy megtehetem. Hogy megy a mozgás. - hálás vagyok, mert rávettem magam arra,hogy elmenjek pszichológushoz beszélgetni vele az életemről, a vicces állatos álmaimról és a problémáimról. Eddig mindig hadakoztam ellene, de most magamtól döntöttem így és olyan jó érzés. Csak úgy áradnak belőlem a szavak,mikor ott ülök a rendelőben. - hálás vagyok,mert megakadályozta a gerincsérvem,hogy újra elinduljak egy olyan úton,amin már rég nehezemre esett haladni Szóval hiszem,hogy 2017 sok szerencsét és boldogságot tartogat annak, aki mer változtatni berögződéseken, elveken, kapcsolatokon és miegyebeken :-)

Magamról

Budapest, Pest-megye, Hungary
Hello! My name is Laura Hedda Farkas. I was born in Pecs in 05.10.1987. I was doing my studies at the University of Pecs as a recreator and healthpromoter and now I am going to start my second university at Budapest as a winemaker, juppyjeah. I love travelling, eating, singing, watcing good moovies, walking with my little doggy, enjoying the life as musch as I can and I love my familly and my friends. Since I spend 3 month in the Netherlands with Erasmus I feel that the world is getting open to me, it was a good chance to earn some experience etc... Well, enjoy my writings! Bye Haho! Laura vagyok. Iden vegeztem Pecsett egeszsegfejleszto sakiranyon. Diplomaszerzesem elotti harom honapot Hollnadiaban toltottem kint Erasmussal, ami ota ugy erzem kinyyilt a vilag elottem. Most pedig masodik diplomamat kezdem Budapesten kerteszeti szakon borasz szakosodassal. Imadok utazni, zenethallgatni, baratokkal lenni, kutyammal eszetlenkedni stb. Sok mindent szeretek, lenyeg h ne kelljen unatkozni. Blogomban irok mindenrol, fokent olyanokrol amik mely benyomast tettek ram. Remelem elvezni fogjatok az olvasast!